A hátsó bélszakasz egészségének megőrzése létfontosságú, mivel a lovak a rostok fermentációján keresztül energiát termelnek. A rostokból történő energia kivonás maximalizálása érdekében szimbiotikus kapcsolat szükséges a utóbél és a mikroorganizmusok között.

Ezeknek a mikroorganizmusoknak a fejlődéséhez anaerob (oxigén nélküli) környezetre van szükség, amelynek pH-ja 6.5-7 és ha a környezet nincs ilyen ideális körülmények között, ez káros hatással lehet az egészségre és a teljesítményre.

A kockázati tényezők közé tartozik:

• Magas keményítő tartalmú étrend
• Változások a szálastakarmányban és a koncentrált takarmányban
• Gazdag legeltetés
• Stresszes események
• Takarmány/rost hiánya

Mindezek a tényezők a utóbél pH-jának csökkenéséhez és a tejsavtermelő anyagok elszaporodásához vezethetnek, ami változáshoz vezet a mikroorganizmus populációkban az utóbélben. Ez a változás fokozza a hátsó bél pH-jának csökkenését, mivel magasabb tejsav képződik, és ez egy "ördögi körré" válik, ami megnehezíti a ló felépülését.

5-ös vagy alacsonyabb pH-érték az utóbél acidózisához vezethet, és olyan tüneteket tapasztalhat, mint például:

• Rossz étvágy
• Kólika
• Sztereotip viselkedések, mint például a karórágás

Előfordulhat azonban, hogy még akkor sem jelentkeznek a tüneteket, ha a lónak utó- bélrendszeri problémái vannak.

A HEVONEN ProBiotic az alacsony pH-jú környezetben szaporodó tejsavat termelő mikroorganizmusokkal versenyezve csökkenti az adalékok savterhelését, miközben eltávolítja az oxigént az utóbélből. Ez a folyamat a hátsó bél környezetet kedvezőbbé teszi a rost emésztő baktériumok számára, ami aztán serkenti ezeknek a mikroorganizmusoknak a szaporodását és aktivitását.

A rostokat emésztő baktériumok elszaporodása az illékony zsírsav termelés révén az energiaellátás növekedéséhez vezet, ami közvetlen hatással lesz az egészségre és a teljesítményre.

Összetevők: 
 
 -4b1710 Saccharomyces cerevisiae MUCL 39885 Vistacell (sörélesztő) 

 -Allium sativum (fokhagymagranulátum) 

-CaCO3 (Kalcium-karbonat)  

 Referenciák:

Perricone, V., Sandrini, S., Irshad, N., Comi, M., Lecchi, C., Savoini, G. and Agazzi, A. (2022). The Role of Yeast Saccharomyces cerevisiae in Supporting Gut Health in Horses: An Updated Review on Its Effects on Digestibility and Intestinal and Fecal Microbiota. Animals: an open access journal from MDPI, [online] 12(24), p.3475. doi:https://doi.org/10.3390/ani12243475.

Medina, B., Girard, I.D., Jacotot, E. and Julliand, V. (2002). Effect of a preparation of Saccharomyces cerevisiae on microbial profiles and fermentation patterns in the large intestine of horses fed a high fiber or a high starch diet1. Journal of Animal Science, 80(10), pp.2600–2609. doi:https://doi.org/10.1093/ansci/80.10.2600.

Cipriano-Salazar, M., Adegbeye, M.J., Elghandour, M.M.M.Y., Barbabosa-Pilego, A., Mellado, M., Hassan, A. and Salem, A.Z.M. (2019). The Dietary Components and Feeding Management as Options to Offset Digestive Disturbances in Horses. Journal of Equine Veterinary Science, [online] 74, pp.103–110. doi:https://doi.org/10.1016/j.jevs.2018.12.017.</p>