Mindent a biotinról (H Vitamin)

A biotin, más néven B7-vitamin vagy H-vitamin, nélkülözhetetlen a ló szervezetében számos enzim optimális működéséhez, nemcsak a szilárd, egészséges pata kialakításában játszik szerepet, szükséges a ló étrendjében a keratin termeléséhez – ez a fő szerkezeti fehérje, amely erős, tartós pataszerkezetet hoz létre.

A biotin legismertebb a pata növekedésének és minőségének támogatásáról. Emellett számos más élettani folyamatot is segít a ló szervezetében, beleértve a zsír- és cukoranyagcserét, a szőr és a sörény minőségét, valamint az egészséges bőrt. Bár a friss szálastakarmányok és gabonák természetesen tartalmaznak biotint, a ló étrendjében található mennyiség nem biztos, hogy elegendő ahhoz, hogy a biotin minden jótékony hatása érvényesüljön. A HEVONEN ezért döntött úgy, hogy minden tápba emelt mennyiséget alkalmaz, ez főleg a HEVONEN ProCare 3in1 kondicionáló tápra vonatkozik a legjobban - 16 mg/kg, így garantáltan biztosítjuk, hogy lovad hozzájut az elegendő mennyiséghez. 

Súlyos biotinhiány ritkán fordul elő lovaknál, de a nem optimális bevitel hozzájárulhat a pata és a szőrzet gyenge minőségéhez. Azok a lovak, amelyeknek törékeny, repedezett patái vannak, és nehezen tartják fenn a patkókat (gyakran lelépik), hasznát vehetik a biotin-kiegészítésnek. Ajánlott, hogy a lovak testsúlyuk minden 500 kg-jára legalább 20 mg biotint fogyasszanak a megfelelő pataegészség érdekében. Nagyobb lovak esetében napi 30 mg bevitel is szükséges lehet. A biotin-kiegészítés nagyon biztonságos lovak számára, és nem jelentkeznek mérgezési esetek. Mint más vízben oldható B-vitaminok, a fel nem használt biotin a vizelettel ürül ki a szervezetből.

A biotin szükséges négy olyan enzim számára, amelyek részt vesznek a zsír, a cukor és az aminosavak lebontásában, hogy energiát biztosítsanak a szervezet összes sejtjében. A lovak étrendből, valamint az emésztőrendszerükben lévő mikroorganizmusok által termelt biotin felszívódása révén jutnak ehhez a vitaminhoz. A biotin legnagyobb mennyiségben a friss szálastakarmányokban, például lucernában és jó minőségű legelőkben található meg. Gabonákban is előfordul, például árpában, zabban és szójadarábban.

A biotint termelő mikroorganizmusok a ló vastagbelében találhatóak, és a termelt biotin egy része valószínűleg felszívódik a szervezetben. Ellentétben más B-vitaminokkal, amelyek a vékonybélben kezdenek megjelenni, a biotin szintje csak a vastagbélben kezd emelkedni. A biotin felszívódását a ló vastagbelében még nem vizsgálták.

Azok a lovak, amelyeknél vastagbélproblémák, mint például hasmenés, székrekedés vagy puffadás jelentkezik, vagy amelyek nagy gabonamennyiségre alapozott étrenden vannak, valószínűleg nem termelnek elegendő mennyiségű biotint a vastagbélben. Ezeknek a lovaknak valószínűleg jót tenne a biotin-kiegészítés.

Összegyűjtöttünk 7 tudomány-alátámasztotta indokot, hogy miért érdemes a lovak biotin szintjére odafigyelni:

1. Az egészséges paták támogatása

A leggyakoribb ok, amiért érdemes biotint adni a ló étrendjéhez, az egészséges paták támogatása. A napi 20 mg biotin biztosítása jelentős javulást eredményezhet a pata szaru minőségében. A HEVONEN tápok megfelelő etetésével a lovad, ehhez a mennyiséghez könnyen hozzájut. A biotin nélkülözhetetlen kofaktor azokban az enzimekben, amelyek keratint termelnek – ezt a szerkezeti fehérjét találjuk a patában –, továbbá szükséges a pata sejtjei közötti zsíros cement előállításához is. A megfelelő biotinszint erős patákat eredményez, és segíthet a törékeny, repedező paták helyreállításában.

Egy tanulmányban olyan lipicai lovakat vizsgáltak, amelyek korábban rossz patafelépítéssel rendelkeztek, és 20 mg biotint kaptak naponta (Josseck, et al. 1995). Ezeknél a lovaknál kevésbé volt érzékeny a talp és gyorsabb pata szaruképződést figyeltek meg. Bár nem minden kutatás mutat ki gyorsabb patanövekedést, a kutatások következetesen javuló pata minőséget mutatnak, kevesebb törékeny vagy repedezett pata formájában

2. Az egészséges szőrzet fenntartása

A keratin a szőrzet és a bőr fontos alkotóeleme is. A biotin segít a keratintermelés támogatásában a szőrben és a bőrben. Azok a lovak, amelyeknek a vastagbél problémái vannak, ami csökkentheti a biotin felszívódását, hasznát vehetik a kiegészítésnek az egészséges, fényes szőrzet támogatására. Más tápanyagok, mint a réz, a cink és az omega-3 zsírsavak szintén fontosak a szőrzet minőségének támogatásához. A jól kiegyensúlyozott vitamin- és ásványi anyag keverékeknek biztosítaniuk kell a rezet és a cinket a megfelelő arányban, hogy optimálisan támogassák a szőr minőségét. A HEVONEN-nél erre is fokozottan odafigyeltünk és tápjaink tartalmazzák az összes fontos vitamint és ásványi anyagot. 

3) A bőr minőségének támogatása

A biotint néha H-vitaminnak is nevezik a német Haut (bőr) szó után. Súlyos biotinhiány más állatokban, például sertésekben, gyakran okoz bőrgyulladást és bőrkárosodást. Bár a hiány ritka a lovaknál, az optimális biotinszint támogathatja a megfelelő zsíregyensúlyt a bőrsejtekben, hogy azok megfelelően működjenek, és megelőzzék a pikkelyes, száraz bőrt (Proud et al 1990).

4) Zsírok anyagcseréjének fokozása

A biotin kofaktor azokban az enzimekben, amelyek szerepet játszanak a zsírok cukrokból történő előállításában, valamint az energiatermeléshez szükséges zsírbontásban. Ez a vitamin segíti a sejtek mitokondriumát abban, hogy hatékonyan bontsák le a zsírokat energiatermelés céljából.

A biotin befolyásolja ezen enzimek működését azáltal, hogy meghatározza, mennyit termelnek belőlük a sejtek, és hogy megköti reakcióik melléktermékeit. Az intenzíven edzett lovak, például a hosszútávú teljesítménylovak, magasabb biotinszintből profitálhatnak, hogy a testük tápanyagaiból a lehető legtöbb energiát nyerjék ki.

5) Az edzéstűrés javítása

A biotin energiatermelésben betöltött szerepe alapján várható, hogy elősegítheti az edzéstűrés növelését a lovaknál. Az alacsonyabb vér-biotinszintű lovak alacsonyabb sebességnél érik el a kritikus vértejsavszintet, ami arra utal, hogy a magasabb biotinszintű lovak gyorsabb sebességet képesek fenntartani az edzés során (Lindner et al, 1992).

6) A vércukorszint szabályozása

A biotin fontos kofaktor a glükokináz enzim számára, amely az első lépés a glükóz energiává alakításában vagy glikogénként történő tárolásában, hogy szükség esetén felhasználható legyen, például edzés során.

A glükoneogenezis az a folyamat, amely során a glükóz egyéb anyagokból képződik. Ez a folyamat alapvető szerepet játszik az energiapályák fenntartásában éhezés, testmozgás vagy gyógyszeres kezelés (például SGLT2-gátlók) esetén. A biotin nélkülözhetetlen kofaktor a glükogén aminosavakból származó glükóz előállításában.

Más állatoknál végzett tanulmányok szerint a biotin kiegészítése étkezés után segít a vércukorszint csökkentésében és az inzulinérzékenység javításában (Xiang, 2015). További kutatások szükségesek annak megállapítására, hogy mennyiben támogatja a biotin a vércukorszint szabályozását lovaknál, különösen az metabolikus szindrómában szenvedő vagy hízékony lovaknál.

7) Hangulat támogatása és szorongás csökkentése

Vannak anekdotikus beszámolók arról, hogy a B-vitamin-kiegészítők nyugtató hatásúak a lovakra, ezért gyakran használják őket teljesítménylovaknál utazás és versenyek során.

E területen nem végeztek specifikus kutatásokat lovaknál, de a versenyzés és utazás okozta stressz vastagbélproblémákhoz vezethet, ami korlátozhatja a B-vitamin-termelést a bélben.

Embereknél a B-vitamin-kiegészítők bizonyítottan csökkentik a stresszt, de további kutatások szükségesek annak megértéséhez, hogy a biotin milyen szerepet játszik a lovak hangulatában, illetve hogy önmagában javítja-e a lovak kedélyállapotát (Yount et al, 2019, Destrez et al, 2019, Destrez, 2015).

Miért is kritikus a biotin a lovak étrendjében?

Számos oka lehet annak, hogy lova nem jut elegendő biotinhoz a takarmányból, amely támogatná az egészséges patákat, a szép szőrzetet és az optimális energia-anyagcserét.

A vastagbélben található mikroorganizmusok a rostok erjesztése során biotint és más B-vitaminokat állítanak elő melléktermékként. Ezért minden olyan tényező, amely rontja a vastagbél egészségét, alacsonyabb B-vitamin-ellátottsághoz vezethet. Ugyanakkor nem világos, hogy a vitaminok milyen mértékben szívódnak fel a vastagbélből. Az összes többi B-vitamin koncentrációja a vékonybélben növekszik, ahol az ott élő mikrobák is hozzájárulnak a termelésükhöz, és ezek a B-vitaminok felszívódhatnak.

A széles spektrumú antibiotikumokat szedő lovaknak jót tehet a B-vitamin kiegészítés, beleértve az extra biotint, hogy ellensúlyozzák azokat a bélmikrobákat, amelyek elpusztulnak az antibiotikumok hatására, és így kevesebb B-vitamin termelődik a bélben.

A magas gabona- és alacsony rosttartalmú étrenden tartott lovak vastagbelében kevesebb rostfermentáció zajlik, és előfordulhat, hogy a bélmikrobák által termelt biotin mennyisége is alacsonyabb. Ezek a lovak emellett nagyobb kockázatnak vannak kitéve a vastagbélproblémákra, például hasmenésre és hiperaktív bélmozgásra, ami csökkentheti a biotin termelődését és felszívódását.

A magas gabonatartalmú étrendet viselkedésbeli változásokkal is összefüggésbe hozták, és hatással lehet a bél mikrobiomjára is. Úgy gondolják, hogy a B-vitaminok nyugtató hatással vannak az idegrendszerre, ezért a hangulati változások jelezhetik az alacsonyabb B-vitamin-termelést és felszívódást (Destrez et al 2019, Destrez et al, 2015).

Több kutatásra van szükség annak a megállapításához, hogy az olyan stresszhatások, mint az utazás és a versenyzés, amelyek megváltoztatják a vastagbél mikrobiomját, milyen mértékben befolyásolják a biotin rendelkezésre állását.

Az idősebb lovak vastagbelében jellemzően kisebb a mikrobiális populáció, ezért számukra is hasznos lehet a B-vitamin kiegészítés, hogy pótolják a vastagbélben keletkező, de alacsonyabb szintű szintézist és felszívódást (Mshelia et al, 2018).

A HEVONEN tápokban a biotinon kívül a B1 vitamin, B2-vitamin, B3-vitamin, B6-vitamin és B12-vitamin is megtalálható.

Hogyan etesd a biotint?

Mielőtt egyedileg adagolnád az ásványi anyagokat vagy vitaminokat, javasolt egy teljes étrendelemzést végezni, hogy jobban megértsük lovad tápanyagigényeit. Ezt az ló étrendelemzést a HEVONEN el tudja profi módon végezni bármilyen lónak. 

Lovad egyéni szükségletei, aktivitási szintje és egészségi állapota alapján valószínűleg a tipikusan ajánlott napi 20 mg biotint kell adni egy 500 kg súlyú lónak. A nayobb lovak esetében napi 30 mg-ra is szükség lehet, míg a legtöbb póni és szamár esetében 5–10 mg elegendő (Buffa et al, 1992).

Több hónapig is eltarthat, amíg a pata egészségében javulás észlelhető a biotinkiegészítés hatására, mivel ez a vitamin az új keratinfehérjék képződését támogatja, és nem javítja a meglévő pata szerkezetét. A pata szaru teljesen körülbelül 8-12 hónap alatt nő ki a koronaszegélytől a talp szintjéig. Azonban a növekedésre utaló változások már korábban is észlelhetők lehetnek. Egy tanulmány szerint simább koronaszegélyek jelentkeztek hét héttel a napi 20 mg biotin adagolása után, míg négy hónap elteltével a talpak keményebbek lettek, és csökkent az érzékenységük (Josseck et al, 1995). Ha néhány hónap után javulás tapasztalható, folyamatos biotinkiegészítés szükséges ahhoz, hogy a pata egészsége megmaradjon. A biotin elhagyása esetén a már elért javulások visszaeshetnek. Ha a lovad nem reagál önmagában a biotinra, előfordulhat, hogy az étrend további tápanyagösszetevőit is egyensúlyba kell hozni a pata egészségének támogatása érdekében (Geyer et al, 1993).

Különösen fontos, hogy a cink és a réz megfelelő arányban legyen jelen az étrendben a keratinképződés elősegítése érdekében. Ezért érdemes teljes étrendelemzést végezni, mielőtt kizárólag a biotint próbálnánk, mivel hónapokig is eltarthat, mire a változások észrevehetővé válnak.

A keratin, mint minden fehérje, aminosavakból áll. Az aminosavak optimális szintjét biztosító kiegyensúlyozott étrend szintén hasznos a pata egészségének támogatásában. A lizin, metionin és treonin azok az aminosavak, amelyek gyakran hiányoznak a lovak étrendjéből. Ezek optimális szintre emelése javíthatja az általános egészséget és a paták egészségét.

A kutatások és a biotin a lovaknál

A biotinnal kapcsolatos kutatások nagy része a lovak patájának egészségére, minőségére és növekedésére összpontosít. Számos tanulmány kimutatta, hogy ennek a vitaminnak a napi 15–30 mg-os adagolása néhány hónapos kiegészítés után javítja a pata szerkezetét.

A biotin pataegészségre gyakorolt előnyeiről készült legátfogóbb tanulmányt 42 osztrák Lipicai ménnel végezték. A vizsgálat során 26 lónak napi 20 mg biotint adtak, míg 16 ló placebót kapott, ami biotint nem tartalmazó napi kiegészítő volt. A legtöbb ló a kísérlet kezdetén puha, morzsolódó pataszegélyekkel és repedezett patával rendelkezett. Hét hét elteltével a biotint kapó lovak közel fele simább koronaszegéllyel rendelkezett. Négy hónap elteltével keményebb patákat és csökkent talpi érzékenységet figyeltek meg (Josseck, 1995). Kilenc hónapos kiegészítés után jelentős javulás volt tapasztalható a pataszegélyek minőségében és az általános pataegészségi értékelésekben.

Egy hasonló tanulmányt nyolc pónival is elvégeztek, ahol a pónik közül négy napi 20–30 mg biotint kapott (testsúly alapján adagolva), míg a másik négy nem kapott kiegészítést. Öt hónap elteltével a biotint kapó csoportban 15%-kal gyorsabb volt a pataszaru növekedési üteme, és 5 mm-rel több patafal növekedését figyelték meg (Reilly, et al 20210).

A kutatások azt mutatják, hogy több hónap szükséges ahhoz, hogy a biotin kiegészítés jelentős változásokat eredményezzen a pata egészségében és szerkezetében. Új pataszövet képződése és a pataszaru teljes növekedése több hónapot igényel, amíg a koronaszegélytől a talpig ér. A folyamatos eredmények érdekében a biotint rendszeresen kell adagolni, hogy fenntartható legyen a keratin termelés és a pata szerkezeti integritása.

PPID (Cushing-kór) hatása a lovak bőrére és szőrzetére

A PPID-ben (Cushing-kórban) szenvedő lovak gyakran tapasztalnak rendellenességeket a bőrük és szőrzetük állapotában. Ezen állapot egyik tipikus jele a szőrzet túlzott növekedése (hirsutismus), valamint a gyenge pata minőség és a laminitis. Ezen túlmenően, PPID-s lovak bőrfertőzések kialakulásának fokozott kockázatával is szembesülnek. A PPID-ben szenvedő lovak szervezetében keringő rendellenes hormonszintek, különösen a kortizol, negatívan befolyásolják a bőr egészségét és az immunrendszer fertőzések elleni védekezőképességét. A cushingos lovaknál különféle bőrproblémák alakulhatnak ki, köztük fertőzések is. A PPID-ben szenvedő lovak egészséges bőr-, szőrzet- és pataállapotának fenntartásához ajánlott a biotin kiegészítés a HEVONEN ProCare 3in1 táppal, amely olyan kulcsfontosságú tápanyagokat tartalmaz, mint a biotin, a metionin, a jód és a cink. A biotin kiegészítés nem szűnteti meg a Cushing-kór hatásait, de támogatja a bőrt és a patákat, ahogy az állapot előrehalad.

Tapasztalataink szerint, a legegyszerűbben a HEVONEN tápokkal tud a lovad hozzájutni elegendő biotinhoz - már benne van az alapkeverékben, hosszú távon is a napi tápadagban megtalálható. Bármilyen további kérdés esetén keress fel minket és válaszolunk!

Referencia:

Buffa, E., Gille, L. & Geyer, H., 1992. Effect of dietary biotin supplement on equine hoof horn growth rate and hardness. Equine Veterinary Journal, 24(6), pp.472–474.

Comben, N., Clark, R.J. & Lloyd, J.R., 1984. Clinical observations on the response of equine hoof defects to dietary supplementation with biotin. Veterinary Record, 115, pp.642–645.

Destrez, A., Grimm, P. & Julliand, V., 2015. Changes of the hindgut microbiota due to high-starch diet can be associated with behavioral stress response in horses. Physiology & Behavior, 149, pp.159–164.

Destrez, A., Grimm, P. & Julliand, V., 2019. Dietary-induced modulation of the hindgut microbiota is related to behavioral responses during stressful events in horses. Physiology & Behavior, 202, pp.94–100.

Geyer, H. & Schulze, J., 1993. The long-term influence of biotin supplementation on hoof horn quality in horses. Schweizer Archiv für Tierheilkunde, 135(5), pp.195–202.

Josseck, H., Zenker, W. & Geyer, H., 1995. Hoof horn abnormalities in Lipizzaner horses and the effect of dietary biotin on macroscopic aspects of hoof horn quality. Equine Veterinary Journal, 27(3), pp.175–182.

Lindner, A., Thomann, M. & Geyer, H., 1992. Effect of biotin supplementation on the velocity of lactate accumulation (vLa4) in thoroughbred horses. Journal of Equine Veterinary Science, 12(2), pp.81–84.

Mshelia, E.S., Amin, J.D., Egwu, G.O., Abubakar, M.B., Hussain, A.B., Abdulkareem, S. & Akpavie, S.O., 2018. The association between gut microbiome, sex, age and body condition scores of horses in Maiduguri and its environs. Microbial Pathogenesis, 121, pp.226–231.

Proud, V.K., Lev, D. & Stanley, W., 1990. Fatty acid alterations and carboxylase deficiencies in the skin of biotin-deficient rats. American Journal of Clinical Nutrition, 51(2), pp.247–251.

Reilly, J.D., Cottrell, D.F., Martin, R.J. & Wells, T., 2010. Effect of supplementary dietary biotin on hoof growth and hoof growth rate in ponies: a controlled trial. Equine Veterinary Journal, 42(8), pp.688–693.

Xiang, X., Wang, X. & Zhang, Z., 2015. Effects of biotin on blood glucose regulation in type 2 diabetes rat model. Journal of Hygiene Research, 44(4), pp.618–622.

Young, L.M., Pipingas, A. & Stough, C., 2019. A systematic review and meta-analysis of B vitamin supplementation on depressive symptoms, anxiety, and stress: Effects on healthy and 'at-risk' individuals. Nutrients, 11(9), p.2232.