Kosár
0
0 Ft
Miért nincs olyan táp ami minden lónak jó?
2024.06.05
Miért nem eheti minden ló teljesen ugyan azt a tápot és követheti ugyan azt a takarmányozási rutint?
A ló aktivitási szintje szintén jelentős tényező étrendi igényeik meghatározásában. Az intenzív tevékenységeket végző lovak (mint például a galopp, ugrás vagy intenzív edzés), energia gazdag takarmányokra szorulnak a teljesítményük fenntartása érdekében. Ezek a takarmányok általában magasabb szénhidrát- és zsírtartalommal rendelkeznek, hogy gyors és tartós energiát biztosítsanak. Ezzel szemben az alacsony aktivitási szintű vagy főként könnyű szabadidős lovaglásra használt lovak nem igényelnek ilyen magas energiaszintű takarmányokat. Az ilyen lovak túlzott etetése koncentrált takarmánnyal, magas energiatartalmú étrenddel elhízáshoz és kapcsolódó egészségügyi problémákhoz vezethet (Geor, Harris, & Coenen, 2013).
A lovak, akárcsak az emberek, különböző egészségügyi problémákban szenvedhetnek, amelyek speciális étrendet igényelnek. Például a metabolikus rendellenességekkel, mint az equine metabolic syndrome vagy az inzulinrezisztenciában szenvedő lovaknak alacsony cukor- és keményítőtartalmú takarmányokra van szükségük állapotuk hatékony kezeléséhez. A laminitisre hajlamos lovak esetében gondos étrendi kezelés szükséges a fellángolások megelőzése érdekében. Ezenkívül az allergiára vagy érzékenységre hajlamos lovaknak (ugyan nagyon ritka, nehezen bizonyítható) olyan takarmányokra lehet szükségük, amelyek mentesek bizonyos gabonaféléktől vagy összetevőktől. Egy egészségügyi problémával küzdő ló helytelen típusú koncentrált takarmányokkal való etetése súlyosbíthatja problémáit és súlyos egészségügyi következményekhez vezethet (Frank, 2009).
Különböző lófajták különböző anyagcsere-sebességgel és táplálkozási igényekkel rendelkeznek. Például a pónik és bizonyos hidegvérű fajták lassabb anyagcserével rendelkeznek és hajlamosabbak az elhízásra, ezért alacsonyabb energiatartalmú étrendre van szükségük. Ezzel szemben a melegvérű fajták, mint például a telivér, gyakran gyorsabb anyagcserével rendelkeznek és több energiára van szükségük testük állapotának fenntartásához. Ezen fajtaspecifikus igények megértése kulcsfontosságú a megfelelő etetési stratégiák kialakításához (Pagan, 1998).
Az a típusú és intenzitású munka, amelyet egy ló végez, szintén befolyásolja étrendi igényeit. Az intenzív szakágakban, mint a díjlovaglásban, lovastusában vagy távlovaglásban részt vevő lovak olyan étrendet igényelnek, amely támogatja a tartós energiát és az izomregenerációt. Ezek a takarmányok általában magasabb fehérje- és energiatartalmúak. Ezzel szemben az alacsonyabb munkaterheléssel rendelkező lovak kiegyensúlyozott étrendet igényelnek, amely megakadályozza a túlsúlygyarapodást, miközben megfelelő energiát biztosít az aktivitási szintjükhöz (Harris & Ellis, 2014).
Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a ló étrendi szükségleteit, az életkor. A csikók, a felnőtt kifejlett lovak és az idős lovak különböző táplálkozási igényekkel rendelkeznek. A csikóknak, kritikus növekedési szakaszukban, magasabb fehérje- és bizonyos ásványianyag-szintre van szükségük a gyors fejlődés támogatásához. Ezzel szemben az idős lovak könnyebben emészthető és magasabb rosttartalmú takarmányokat igényelhetnek fogászati problémák vagy a lassabb emésztőrendszer miatt. Az idős lovak gyakran profitálnak a fogyást és izomleépülést megakadályozó takarmányokból, míg az életük csúcsán lévő felnőtt lovak kiegyensúlyozott takarmányozást igényelnek az egészség és teljesítmény fenntartása érdekében (National Research Council, 2007).
A ló aktivitási szintje szintén jelentős tényező étrendi igényeik meghatározásában. Az intenzív tevékenységeket végző lovak (mint például a galopp, ugrás vagy intenzív edzés), energia gazdag takarmányokra szorulnak a teljesítményük fenntartása érdekében. Ezek a takarmányok általában magasabb szénhidrát- és zsírtartalommal rendelkeznek, hogy gyors és tartós energiát biztosítsanak. Ezzel szemben az alacsony aktivitási szintű vagy főként könnyű szabadidős lovaglásra használt lovak nem igényelnek ilyen magas energiaszintű takarmányokat. Az ilyen lovak túlzott etetése koncentrált takarmánnyal, magas energiatartalmú étrenddel elhízáshoz és kapcsolódó egészségügyi problémákhoz vezethet (Geor, Harris, & Coenen, 2013).
A lovak, akárcsak az emberek, különböző egészségügyi problémákban szenvedhetnek, amelyek speciális étrendet igényelnek. Például a metabolikus rendellenességekkel, mint az equine metabolic syndrome vagy az inzulinrezisztenciában szenvedő lovaknak alacsony cukor- és keményítőtartalmú takarmányokra van szükségük állapotuk hatékony kezeléséhez. A laminitisre hajlamos lovak esetében gondos étrendi kezelés szükséges a fellángolások megelőzése érdekében. Ezenkívül az allergiára vagy érzékenységre hajlamos lovaknak (ugyan nagyon ritka, nehezen bizonyítható) olyan takarmányokra lehet szükségük, amelyek mentesek bizonyos gabonaféléktől vagy összetevőktől. Egy egészségügyi problémával küzdő ló helytelen típusú koncentrált takarmányokkal való etetése súlyosbíthatja problémáit és súlyos egészségügyi következményekhez vezethet (Frank, 2009).
Különböző lófajták különböző anyagcsere-sebességgel és táplálkozási igényekkel rendelkeznek. Például a pónik és bizonyos hidegvérű fajták lassabb anyagcserével rendelkeznek és hajlamosabbak az elhízásra, ezért alacsonyabb energiatartalmú étrendre van szükségük. Ezzel szemben a melegvérű fajták, mint például a telivér, gyakran gyorsabb anyagcserével rendelkeznek és több energiára van szükségük testük állapotának fenntartásához. Ezen fajtaspecifikus igények megértése kulcsfontosságú a megfelelő etetési stratégiák kialakításához (Pagan, 1998).
A testsúly kezelés szintén kritikus aspektusa a ló takarmányozásábak. Az elhízott lovak számos egészségügyi problémának vannak kitéve, beleértve az ízületi problémákat, a szívterhelést és a metabolikus rendellenességeket. Ezek a lovak profitálnak az alacsonyabb energiatartalmú, de mégis alapvető tápanyagokat biztosító takarmányokból. Ezzel szemben az alultáplált lovaknak magas zsírtartalmú és rosttartalmú takarmányokra lehet szükségük, hogy súlyt szedjenek fel anélkül, hogy emésztési zavarokat okoznának. Minden ló testállapotát rendszeresen ellenőrizni kell, és étrendjét ennek megfelelően módosítani kell (Treiber, Carter, & Geor, 2006).
Emésztési érzékenység
Néhány lónak különösen érzékeny emésztőrendszere van és hajlamos a kólikára, gyomorfekélyre vagy más emésztési problémákra. Ezeknél a lovaknál elengedhetetlenek a könnyen emészthető, irritánsoktól mentes takarmányok. A magas rosttartalmú étrendek és az emésztőrendszer egészségét támogató takarmányok segíthetnek ezeknek a problémáknak a megelőzésében. Az emésztőrendszerre kímélő takarmányok használata jelentősen javíthatja az érzékeny lovak általános jólétét (Andrews, 2005).
Az a típusú és intenzitású munka, amelyet egy ló végez, szintén befolyásolja étrendi igényeit. Az intenzív szakágakban, mint a díjlovaglásban, lovastusában vagy távlovaglásban részt vevő lovak olyan étrendet igényelnek, amely támogatja a tartós energiát és az izomregenerációt. Ezek a takarmányok általában magasabb fehérje- és energiatartalmúak. Ezzel szemben az alacsonyabb munkaterheléssel rendelkező lovak kiegyensúlyozott étrendet igényelnek, amely megakadályozza a túlsúlygyarapodást, miközben megfelelő energiát biztosít az aktivitási szintjükhöz (Harris & Ellis, 2014).
Forrás:
Andrews, F. M. (2005). The pathophysiology of equine gastric ulceration syndrome: The importance of hydrochloric acid. The Veterinary Clinics of North America: Equine Practice, 21(2), 167-194.
Frank, N. (2009). Insulin resistance in horses. Equine Veterinary Journal, 41(1), 31-38.
Geor, R. J., Harris, P. A., & Coenen, M. (2013). Equine Applied and Clinical Nutrition: Health, Welfare and Performance. Elsevier Health Sciences.
Harris, P., & Ellis, A. (2014). Nutritional requirements and related diseases of the performance horse. In The Athletic Horse (pp. 203-214). Elsevier.
National Research Council. (2007). Nutrient Requirements of Horses: Sixth Revised Edition. The National Academies Press.
Pagan, J. D. (1998). Nutrient requirements of horses. Kentucky Equine Research, Inc.
Treiber, K. H., Carter, R. A., & Geor, R. J. (2006). Metabolic syndrome in horses: Definition, diagnosis, and clinical implications. Veterinary Clinics: Equine Practice, 22(1), 167-184.
Andrews, F. M. (2005). The pathophysiology of equine gastric ulceration syndrome: The importance of hydrochloric acid. The Veterinary Clinics of North America: Equine Practice, 21(2), 167-194.
Frank, N. (2009). Insulin resistance in horses. Equine Veterinary Journal, 41(1), 31-38.
Geor, R. J., Harris, P. A., & Coenen, M. (2013). Equine Applied and Clinical Nutrition: Health, Welfare and Performance. Elsevier Health Sciences.
Harris, P., & Ellis, A. (2014). Nutritional requirements and related diseases of the performance horse. In The Athletic Horse (pp. 203-214). Elsevier.
National Research Council. (2007). Nutrient Requirements of Horses: Sixth Revised Edition. The National Academies Press.
Pagan, J. D. (1998). Nutrient requirements of horses. Kentucky Equine Research, Inc.
Treiber, K. H., Carter, R. A., & Geor, R. J. (2006). Metabolic syndrome in horses: Definition, diagnosis, and clinical implications. Veterinary Clinics: Equine Practice, 22(1), 167-184.