Hogyan lehet megszabadulni a lovak "zsíros" nyakától?

A túlzott zsír felhalmozódása a nyak felső részén, más néven "zsíros nyak", a metabolikus problémák jele lehet a lovaknál. A kutatók szerint ez a lokális zsírlerakódás (nuchal crest adiposity) erős jele lehet az equine metabolic syndrome-nak (EMS), vagyis a lovak anyagcsere betegsé gének. A zsíros nyak korai felismerése fontos, mivel az EMS növelheti a ló kockázatát a laminitis kialakulására. Ha a lovadnál már a zsíros nyak kialakult, a jó hír az, hogy  sok módszer van a zsír felhalmozódásának csökkentésére. Az etetés, a testmozgás és a tartási gyakorlatok mind segíthetnek a zsíros nyak csökkentésében, mivel javítják az inzulin érzékenységet. Ezzel csökkentheted a ló metabolikus betegségből eredő egyéb szövődmények kialakulásának esélyét is.

Mi okozza a zsíros nyakat a lovaknál?

A zsíros nyakkal rendelkező lovak általában hízékony vagy túlsúlyos állatokként kategorizálhatóak. A túlsúly mellett a zsíros nyakkal rendelkező lovaknál előfordulhat valamilyen anyagcsere-zavar vagy inzulinrezisztencia. Amikor túl sok cukor vagy keményítő (hidrolizálható szénhidrát) kerül az étrendbe, ezek zsírrá alakulnak, amely a zsírraktárakban tárolódik, beleértve a nyak felső részét is. Még a szálastakarmány erjedése során keletkező illékony zsírsavak egy része is zsírrá alakulhat. Idővel ez a terület megnövekszik és megkeményedik. Az egyszerű cukrok és keményítők hidrolizálható szénhidrátok (HC), ami azt jelenti, hogy megemésztődnek és felszívódnak a vékonybélben, így inzulincsúcsokat (insulin peaks) okoznak. Az inzulin elősegíti a zsír tárolását a zsírszövetekben, amelyeket adipocitáknak neveznek. A cukor és keményítő megtalálható a dús füvekben, szénában, gabonákban, koncentrátumokban és jutalomfalatokban. A magas HC tartalmú takarmányok hozzájárulhatnak a zsíros nyak méretének növekedéséhez és súlyosbodásához. A kutatók nem teljesen biztosak abban, miért alakul ki a zsírlerakódás a nyak felső részén a lovaknál. Azonban azt gondolják, hogy ez hosszú távú zsír tárolására szolgáló hely lehet. A zsíros nyakkal rendelkező lovaknál zsírpárnák jelenhetnek meg a farok fölött, a szemek felett, a vállak mögött és/vagy a csődör/herélt lovaknál a hímvessző környékén. Ez a zsírszövet nemcsak energiát tárol, hanem hormonokat is szintetizál és választ ki, amelyek hatással vannak az anyagcserére és az inzulin működésére (Fitzgerald, et al, 2019).

Előfordulás 

A zsíros nyakkal rendelkező lovak általában nem minden esetben rendelkeznek általános elhízással. Egy tanulmány kimutatta, hogy az elhízás állapota (testállapot pontszám) és a zsíros nyak állapota szoros összefüggésben álltak. A tanulmányban az elhízott lovak 97,5%-a és a nem elhízott lovak 59,6%-a rendelkezett zsíros nyakkal (Martin-Gimenez et al, 2018). Úgy tűnik, hogy genetikai kapcsolat van az EMS (equine metabolic syndrome - ló anyagcsere szindróma) és a zsíros nyak között, mivel bizonyos fajták, mint a welsh, dartmoori és shetlandi pónik, valamint az andalúzok, morganek, mustangok, arabok, haflingik, izlandi fajták hajlamosabbak az inzulinrezisztenciára. Ezek a fajták rendkívül hatékonyan használják fel a glükózt, ami biztosítja, hogy elegendő energiatartalékkal rendelkezzenek, amikor az élelem szűkösen áll rendelkezésre. Ez ugyanakkor növeli annak a kockázatát, hogy nagyobb zsírlerakódás alakuljon ki, ha az étrendjük túl sok emészthető energiát biztosít (Bamford et al, 2014 és Norton et al 2018). Mindezek mellett a túletetés, a megfelelő mozgás hiánya és ásványianyag egyensúlyhiányok mind szerepet játszhatnak a zsíros nyak kialakulásában, és ez bármely fajtában előfordulhat.

Equine Metabolic Syndrome (EMS)

Lokális zsírosodás, mint a zsíros nyak, úgy gondolják, hogy az EMS (ló anyagcsere szindróma) legerősebb külső jellemzője (Fitzgerald, et al, 2019).

Az EMS összefüggésbe hozható az elhízással és az inzulinrezisztenciával (IR). Elősegíti a lovak laminitis (patairha-gyulladás) kialakulását, amely nemcsak a gabonatúletetés, kólika vagy sérülések, például törések által okozott végtagi túlterhelés következménye. Az EMS-sel élő lovaknál emelkedett trigliceridszint is előfordulhat.

Amikor a lovak inzulinrezisztensek, az azt jelenti, hogy a testük sejtjei (izmok, zsírszövetek és a máj) nem reagálnak megfelelően az inzulinra, és kevesebb glükózt vesznek fel a vérből energiaforrásként. Ennek kompenzálására a hasnyálmirigy több inzulint termel. Idővel a vércukorszint emelkedni kezd. Az idősebb lovak, amelyek 17-20 évesek, magasabb vérinzulinszinttel és alacsonyabb inzulinérzékenységgel rendelkeznek, mint a fiatalabb lovak, ami szintén kockázatot jelent az EMS-re (Pleasant et al, 2013).

Amikor az EMS-sel élő lovak magas HC (hidrolizálható szénhidrát) tartalmú étrendet fogyasztanak, testük a normálisnál magasabb inzulinszintet termel, és lassabban tér vissza az alapértékekhez. Ezeket a klinikai tüneteket korábban hypothyreoidizmusnak, perifériás Cushing-betegségnek, prelaminitikus szindrómának vagy X szindrómának nevezték.

Mint korábban említettük, az EMS-sel élő lovak hajlamosabbak a laminitisre, amely egyes esetekben nagyon súlyos lehet. Valójában a lovak elaltatásának akár 25%-a laminitishez kapcsolódik (Pollard et al, 2020).

Az EMS-t állatorvos diagnosztizálhatja többféle módon:

• Vércukor tesztek,
• Vérinzulinszint,
• Orális cukorteszt,
• Inzulin tolerancia teszt (ITT),
• Röntgenfelvételek a laminitis jelenlétének vagy a pata változásainak megerősítésére.

Idősebb lovak esetében különösen fontos kizárni a PPID-t (korábban Cushing-betegséget), ACTH koncentráció mérésével vagy a pajzsmirigy hormonra adott válaszuk megfigyelésével, mivel a PPID-s lovakban ez megnöveli az ACTH szintjét. Azonban előfordulhat, hogy a lovak egyszerre szenvednek mind EMS-től, mind PPID-től.

A zsíros nyak pontozása

A testállapot pontozása (BCS) már régóta a legelterjedtebb módszer a ló teljes testzsírjának értékelésére. A Henneke féle kilenc pontos skála a legszélesebb körben alkalmazott pontozási rendszer a BCS értékelésére.

A Henneke testállapot pontozási rendszere a zsíros nyakat is az elhízás jeleként tartja számon. Nem tudjuk, hogy hány olyan lovat vizsgáltak, amely EMS-sel (ló anyagcsere szindróma) küzdött, de a zsíros nyak, elhízás nélkül, vagy a magas zsíros nyak pontszám egyértelműen az EMS jele.

Nemrégiben a kutatók kifejlesztettek egy módszert, amellyel a nyak zsírszövetét mérhetik egy 5 pontos pontozási rendszer segítségével, amit Cresty Neck Score (CNS) néven ismernek. Az egészséges lovakat 0-2 közötti pontszám jelzi, míg a 3 vagy magasabb pontszám az anyagcsere zavarra utal.

A zsíros nyak pontozása lovaknál

A zsíros nyak pontozása a következőképpen történik (Carter et al, 2009):

0 — Nincs tapintható nyaki zsír.

1 — Nincs látható nyaki zsír, de enyhe telt érzés tapintható.

2 — Észrevehető nyaki zsír, de a zsír viszonylag egyenletesen oszlik el a tarkótól a marig. A nyaki zsír kevesebb, mint egy kézfejnyi széles, és oldalról oldalra hajlítható.

3 — A nyaki zsír megnagyobbodott és megvastagodott, így a zsír inkább a nyak közepén rakódik le, mint a tarkó irányában, domború megjelenést adva. A nyaki zsír kitölti a kézfejnyi helyet, és elveszíti oldalirányú hajlíthatóságát.

4 — A nyaki zsír durván megnagyobbodott és megvastagodott, és már nem fér bele egy kézfejbe, illetve nem hajlítható könnyedén oldalról oldalra. A nyakon ráncok vagy redők is megjelenhetnek, amelyek merőlegesek a hátvonalra.

5 — A nyaki zsír annyira nagy, hogy az egyik oldalra lelóg (úgynevezett "lefolyt" nyaki zsír).

A "zsíros nyakú" lovak takarmányozása

Bármelyik ló, amelynek zsíros nyaka van, az első lépés, hogy eltávolítsuk az étrendjéből a koncentrált takarmányokat, a dús füvet, valamint a magas cukortartalmú jutalomfalatokat. Egy lótakarmányozási szakértő segíthet azonosítani azokat a magas cukor- és keményítőtartalmú takarmányokat, amelyeket el kell távolítani az étrendből. Ezeket alacsony hidrolizálható szénhidrát (HC) alapú, szálastakarmányra épülő étrendre kell cserélni. Az ideális HC-tartalom ezeknél a lovaknál kevesebb, mint 10%. A szájkosár használata, miközben a lovak kint vannak, korlátozhatja a fűfogyasztást, és hasznos eszköz lehet a túlsúlyos lovak és a zsíros nyakú lovak kezelésében (Becvarova et al, 2013). Ha a lovad elhízott, lehet, hogy csökkentened kell a szálastakarmány adagját 1,25%-ra a ló teljes testtömegére vonatkoztatva, amíg a fogyás meg nem történik - fonros megjegyezni a lovad soha ne éhezzen! 

A későn kaszált fűszéna a legjobb választás, mivel az alacsony energiatartalmú takarmány, támogatja a fogyást. Ha fiatal kaszálású szénát etetsz, és nem tudsz későn kaszált fűszénát beszerezni, akkor fontold meg, hogy a ló szénájának egy részét szalmával helyettesíted, hogy csökkentsd az étrend energiatartalmát. Mindig olyan szalmát válassz, amely nem tartalmaz szemeket, és kérdezz meg egy takarmányozási szakértőt, hogy lovad fehérjeigénye biztosan teljesüljön. Néhány ló, amelynek túlzottan zsíros nyaka van (3 vagy több pontot ért el a pontozásban), nem képes elviselni a legelő füvét, különösen tavasszal. Őket inkább egy homokos karámba kell korlátozni, és fűszénát kell adni nekik. A fűfélék, amelyek teljes magasságukra nőttek és lehullatták a magjaikat, a legalacsonyabb HC-tartalommal rendelkeznek, de az őszi fiatal fű és a téli hideg stressz nagyon magas HC-tartalomhoz vezethet (Sharpe, et al 2019).  Miután a zsíros nyak és az inzulinrezisztencia kontrollálható, ezek a lovak már elviselhetik a legelést, különösen ha rendszeresen mozognak, de a fűfogyasztást valószínűleg az életük hátralévő részében figyelemmel kell kísérni.

A zsíros nyakkal rendelkező lovak számára a rendszeres testmozgás is hasznos lehet, mivel javítja az inzulinérzékenységet és elősegíti a fogyást. Egy tanulmány szerint a futópadon hat hétig végzett testmozgás után a pónik inzulinérzékenysége javult. Ez a javulás még hat hét rehabilitáció után is megmaradt. A tanulmány kutatói azonban megjegyezték, hogy a diétás korlátozás és a testmozgás együttes alkalmazása még jobb eredményeket hozhat (Morgan et al, 2015).

A futószárazás, a lovaglás vagy nagy száraz karámban való mozgás, vagy akár egy jártatógép rendszer használata mind növelheti a ló aktivitását, és egészséges testmozgást biztosíthat a lovak számára. Ha a lovat más lovakkal együtt tartják, az szintén csökkentheti a zsíros nyak mértékét.

Bizonyos ásványi anyagok, beleértve a magnéziumot és a krómot, segíthetnek az inzulinérzékenység javításában, ami csökkentheti a zsíros nyakat a lovaknál: 

Króm 

A króm egy alapvető nyomelem, amely szükséges az energiatermeléshez. Valójában a glükóz toleranciát javító faktor (GTF) a diétás krómból szintetizálódik. Ezen kívül a GTF kötődik az inzulinhoz, hogy fokozza annak hatását a testben. Egy tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy napi 4 mg króm kiegészítése javíthatja az inzulinérzékenységet. A króm kiegészítésben részesített, metabolikailag egészséges lovak alacsonyabb plazma glükóz koncentrációval rendelkeztek, mint azok a lovak, akik nem kaptak kiegészítőt (Spears et al, 2020). [6] Egy hasonló tanulmány, amely inzulinrezisztens lovakon készült, nem mutatott változást (Chameroy et al, 2011). További kutatásra lenne szükség inzulinrezisztens és krómhiányos lovakon. 

Magnézium

A magnézium elengedhetetlen a megfelelő anyagcsere-funkcióhoz, és szerepet játszik a szénhidrátok, fehérjék és zsírok anyagcseréjében. A magnézium támogathatja a normál zsírfedettséget túlsúlyos lovaknál, különösen azoknál, akik zsíros nyakkal rendelkeznek. Az alacsony sejt szintű magnézium szint inzulinrezisztenciával áll összefüggésben (Winter, 2020). A magnézium kiegészítés javította a glükóz toleranciát lovaknál (Winter et al, 2016), embereknél és állatmodelleken is (Bo, et al, 2008). A magnézium-oxid magas koncentrációban van jelen, és könnyen felszívódik a lovakban, így jó választás a magnézium kiegészítésére. Egyszerűen belekeverhető vagy rászórható áztatott szénára, széna pelletre vagy a koncentrált takarmány keverékre.

A HEVONEN csapata bármikor a rendelkezésedre áll, és segítünk bármilyen takarmányozással vagy tartással kapcsolatos kérdés megválaszolásában. Természetesen egyedi takarmányozási tanácsadást is biztosítunk számodra.

Referencia:

Bamford, N.J., et al. (2014) 'Breed differences in insulin sensitivity and insulinemic responses to oral glucose in horses and ponies of moderate body condition score', Dom Animal Endocrin, 50(1), pp. 43–50.

Bećvářová, I. and Pleasant, R.S. (2012) 'Managing Obesity in Pasture-Based Horses', VetLearn.com. Available at: https://www.vetlearn.com (Accessed: 22 November 2024).

Bo, S. and Pisu, E. (2008) 'Role of dietary magnesium in cardiovascular disease prevention, insulin sensitivity and diabetes', Curr Opin Lipidol, 19(1), pp. 17–23.

Bochnia, M., et al. (2021) 'Effect of Hay Soaking Duration on Metabolizable Energy, Total and Prececal Digestible Crude Protein and Amino Acids, Non-Starch Carbohydrates, Macronutrients and Trace Elements', J Equine Vet Sci, 101, pp. 102276.

Bruyntsteen, L., et al. (2013) 'Expression of inflammation-related genes is associated with adipose tissue location in horses', BMC Vet Res, 9, pp. 47.

Carter, R.A., et al. (2009) 'Apparent adiposity assessed by standardized scoring systems and morphometric measurements in horses and ponies', The Vet J, 179(2), pp. 161–167.

Chameroy, K.A., et al. (2011) 'Effects of a supplement containing chromium and magnesium on morphometric measurements, resting glucose, insulin concentrations and insulin sensitivity in laminitic obese horses', Equine Vet J, 43(2), pp. 234–240.

Fitzgerald, D.M., et al. (2019) 'The cresty neck score is an independent predictor of insulin dysregulation in ponies', PLoS One, 14(4), e0215448.

Giles, S.L., et al. (2015) 'Assessing the seasonal prevalence and risk factors for nuchal crest adiposity in domestic horses and ponies using the Cresty Neck Score', BMS Vet Res, 1, pp. 16.

Longland, A.C., et al. (2011) 'Effects of soaking on the water-soluble carbohydrate and crude protein content of hay', Vet Record, 169(13), pp. 337–341.

Martin-Gimenez, T., et al. (2018) 'Beyond scoring systems: usefulness of morphometry considering demographic variables, to evaluate neck and overall obesity in Andalusian horses', Animal, 12(1), pp. 139–146.

Morgan, R., et al. (2015) 'Equine metabolic syndrome', Vet Record, 177(16), pp. 419–424.

Nawrocka, D., et al. (2017) 'Spirulina platensis Improves Mitochondrial Function Impaired by Elevated Oxidative Stress in Adipose-Derived Mesenchymal Stromal Cells (ASCs) and Intestinal Epithelial Cells (IECs), and Enhances Insulin Sensitivity in Equine Metabolic Syndrome (EMS) Horses', Marine Drugs, 15(7), pp. 198.

Norton, E.M., et al. (2018) 'Heritability of metabolic traits associated with equine metabolic syndrome in Welsh ponies and Morgan horses', Equine Vet J, 50(6), pp. 805–811.

Pleasant, R.S., et al. (2013) 'Adiposity, Plasma Insulin, Leptin, Lipids, and Oxidative Stress in Mature Light Breed Horses', J Vet Intern Med, 27(1), pp. 74–79.

Pollard, D., et al. (2020) 'Factors associated with euthanasia in horses and ponies enrolled in a laminitis cohort study in Great Britain', Prev Vet Med, 182, pp. 105103.

Severiano, S.R., et al. (2016) 'Correlations between cresty neck scores and post-mortem nape fat measurements in horses, obtained after photographic image analysis', Acta Vet Scand, 58(1), pp. 70.

Sharpe, P. (2019) 'Chapter 3 – Nutritional Value of Pasture Plants for Horses', IN: Horse Pasture Management. Academic Press. pp. 45–67.

Spears, J.W., et al. (2020) 'Chromium propionate increases insulin sensitivity in horses following oral and intravenous carbohydrate administration', J Anim Sci, 98(6), pp. 2724–2733.

Winter, J.C., et al. (2020) 'Relationship between intracellular free magnesium concentration and the degree of insulin resistance in horses with equine metabolic syndrome', Pferdeheilkunde – Equine Med, 36(6), pp. 496–501.

Winter, J.C., et al. (2016) 'Oral supplementation of magnesium aspartate hydrochloride in horses with Equine Metabolic Syndrome', Pferdeheilkunde – Equine Med, 32(5), pp. 438–443.