Féreghajtás a lovaknál

A lovak, pónik és szamarak féreghajtásának leghatékonyabb gyakorlata megváltozott az évek során és az állatorvosok ma már célzott féreghajtást ajánlanak a hagyományos folyamatos intervallumokban történő féreghajtás helyett.

Miért szükséges a féreghajtás a lovaknál? 

Minden ló rendelkezik egy bizonyos mértékű emésztőrendszeri parazitizmussal, amelyet gyakran féregterhelésnek neveznek. A magas féregterhelés rossz testállapotot, étvágytalanságot, teljesítménycsökkenést, fogyást, kólikát és hasmenést okozhat. Ha ez rendkívül súlyos, akár halálos kimenetelű is lehet. Egy nagyon alacsony féregterhelés akár jótékony hatással is lehet a ló immunrendszerére.

A "hagyományos féregtelenítési protokollok" azt javasolták, hogy minden lovat 6-8 hetente féreghajtsanak, függetlenül a féregterhelés mértékétől. Ez azt jelenti, hogy a lovakat szükségtelenül kezelik féregtelenítő szerekkel. A féreghajtó gyógyszerek túlzott használata hozzájárulhat a paraziták gyógyszerellenállóvá válásához (rezisztencia).

Egyre több tulajdonos használ bélsárvizsgálatot, a bélsár pete-számlálását (FWEC - Faecal Worm Egg Counts) és célzott féregtelenítési megközelítést, hogy csökkentsék a féreghajó-ellenállás esélyét.

A célzott féreghajtás  alkalmazása pénzt takaríthat meg, jobb a ló számára, kedvezőbb a környezetnek, és ami a legfontosabb, csökkenti a féreghajtó szerekkel szembeni ellenállás kialakulásának esélyét. A célzott féreghajtás azon az elven működik, hogy a székletférgek pete-számlálásával meghatározható, hogy szükséges-e a ló féreghajtása. Ha igen, akkor az állatorvos tanácsot adhat, hogy melyik féreghajtó szert használja; ha pedig nincs szükség féreghajtásra, akkor pénzt takaríthatsz meg, mivel nem alkalmazol felesleges féreghajtó szereket. 

Célzott féreghajtás:

1. Pénzt takaríthatsz meg
2. Csökkented a féreghajtó szerekkel szembeni ellenállást
3. Egészségesebb a ló számára
4. Előnyös a környezet számára

Tudtad?

1. Minden 10 legelőn élő, felnőtt ló közül csak 1 vagy 2 igényel féreghajtást
2. Az összes féreghajtó szer esetében 5-ből 4-et feleslegesen alkalmaznak
3. A célzott féreghajtás bizonyítottan olcsóbb.
4. A paraziták nem mind rosszak, segíthetnek az immunrendszer erősítésében.
5. A túlzott féreghajtás hatástalanná teszi a féreghajtó szereket.
6. A féreghajtókkal szembeni ellenállás már széles körben elterjedt.
7. A túlzott féreghajtás káros a környezetre

Mi a féreghajtó rezisztencia?

Féreghajtó rezisztencia akkor lép fel, amikor az adott legelőről "felszedett" paraziták nagy részét már nem pusztítja el a féreghajtó. A férgekkel szembeni ellenálláshoz vezető fő tényezők a következők: 

1. A féreghajtó használata gyakran megöli az érzékeny férgeket, mielőtt elérné a szaporodási érettséget. Ez azt jelenti, hogy a genetikailag rezisztens férgek túlélik, és egymással szaporodnak, és szintén rezisztens utódokat hoznak létre. 

2. A ló súlyának helytelen becslése és a nem megfelelő adagolás elősegíti a részben rezisztens férgek túlélését, ami szintén növeli a szaporodni hagyott rezisztens férgek arányát. 

3. Az azonos típusú féreghajtó többszöri használata ugyanazt a kiválasztást alkalmazza a populációra és felgyorsíthatja a rezisztencia kialakulását azzal a féreghajtóval szemben. Ha egyszer rezisztencia van jelen egy féregpopulációban, egy lóban vagy egy legelőn, az nem fordítható vissza. A rezisztens férgekkel fertőzött lovak egészsége, jóléte és teljesítménye veszélybe kerülhet.

A férgek fajtái:

1.a. Nem vándorló strongylidák (közönséges nevükön "kis strongylidák")
1.b. Vándorló strongylidák (közönséges nevükön "nagy strongylidák")
2. Orsóférgek (Parascaris equorum és Parascaris univalens)
3. Galandférgek (Anoplocephala perfoliata, Anoplocephala magna, és Paranoplocephala mamillana)
4. Bagócslegyek (Gasterophilus fajok)
5. Törpefonálféreg (Strongyloides westeri)
6. Hegyesfarkú féreg (Oxyuris equi)

Jelenleg a lovak parazitái elleni védekezés elsősorban a bélben kialakuló féregterhelés megszüntetésére szolgáló féreghajtó kezeléseken alapul, amelyekkel csökkenthető a környezet petékkel és fertőző fejlődési alakokkal való szennyezése. Azonban, mint ahogy a következőkben részletezzük, önmagában ez a megközelítés – anélkül, hogy további intézkedéseket tennénk a fertőzések megelőzésére vagy enyhítésére – hosszú távon nem fenntartható, mivel több parazitafaj ellenállóvá válhat a féreghajtó szerekkel szemben. Ezért az integrált féregellenes védekezés része kell, hogy legyen a megfelelő istálló- és legelőhigiénia is.

A lovak egyes parazitái fertőzőképes stádiumukban hónapokon vagy akár éveken át is túlélhetnek a környezetben, így fontos figyelembe venni az alábbi tényezőket:

• A jelentős fonálféregfajok petéinek egy-két hétre van szükségük a fertőző stádium eléréséhez (strongylidák esetén egy hét, Parascaris esetén két hét), megfelelő hőmérsékleti körülmények mellett. Ezért az istállók rendszeres tisztítása és a bélsár eltávolítása a legelőről csökkenti a fertőzés súlyosságának kockázatát. Lehetőség szerint a bélsárt naponta ajánlott eltávolítani a legelőről, de ha ez nem lehetséges, akkor legalább heti kétszer szükséges megtenni. Az istállókat is naponta kell tisztítani, azonban ha ez nem kivitelezhető, például mélyalmos tartás esetén, akkor évente legalább egyszer alapos takarítást (mechanikai tisztítás és gőzölés) és olyan fertőtlenítőszerrel történő kezelést kell végezni, amely hatásos az orsóféregpetékkel szemben (például a Német Állatorvostudományi Társaság által ajánlott fertőtlenítőszerek valamelyikével).

• A lótrágya használata trágyázásra növeli a Parascaris-fertőzés kockázatát, ezért ez kerülendő. Azonban a prizma-komposztálás (hosszú soros komposztálás) megakadályozza a Parascaris peték fertőzőképes stádiumba való fejlődését (vagy elpusztítja azokat), így az ezzel a módszerrel kezelt trágya biztonságosan felhasználható legelők trágyázására.

• A lovak parazitáinak külső fejlődési stádiumai érzékenyek az alacsony páratartalomra, ezért az istállók szárazon tartása kiemelten fontos.

• Az új parazitafajok és/vagy rezisztens parazitapopulációk bejutásának elkerülése érdekében minden újonnan érkező lovat a gazdaságba való érkezés után karanténban kell tartani és féregteleníteni. Csak akkor engedhető a legelőre, ha a terápia után öt nappal elvégzett bélsárvizsgálat igazolja a kezelés sikerességét és a féregpeték ürítésének hiányát.

• A strongylida fejlődési stádiumai (L1, L2 és L3) elleni biológiai védekezési módszerek egyelőre kísérleti fázisban vannak, és bár ígéretesek, nem világos, hogy mikor lesznek a mindennapi gyakorlat számára elérhetők.

• A mezőgazdasági eljárások, például a legelők mélyszántása nemcsak a fonálférgek fertőző lárváinak számát csökkenti, hanem az atkákét is, így csökkentheti a galandféreg-fertőzéseket, feltéve, hogy nincs újabb szennyeződés.
  

Felnőtt lovak

1. Féregszint monitorozása: Április, július és október hónapokban a felnőtt férgek szintjét bélsár féregpeteszámlálással (WEC) kell ellenőrizni. 
2. Téli féreghatás: A téli időszakban (november-február) javasolt egy olyan féreghajtó alkalmazása, amely hatásos a felnőtt és fejlődő orsóférgek, valamint a galandférgek ellen, minden ló számára, még akkor is, ha a közelmúltban alacsony WEC-eredményeik voltak. Ennek oka, hogy a fejlődő férgeket nem lehet WEC-vel kimutatni, de tavasszal való megjelenésük súlyos egészségügyi problémákat okozhat (pl. kólika, hasmenés). Az ajánlott kezelés a Pramox Equest.

Csikók (6,5 hónapos kor alatt)

• Újszülöttek: A csikók születés után nagy kockázatnak vannak kitéve anyjukból származó férgek miatt, ezért a kancát a vemhesség vége felé féreghajtani kell. A csikókat csak 6 hetes koruk után szabad először féreghajtani.
• Első féreghatás: 6 hetes korban olyan féreghatót adjunk, amely fenbendazolt (Panacur) vagy ivermectint tartalmaz.

Leválasztott csikók, egyévesek, 2-4 éves fiatal lovak

• Rendszeres kezelés: A fiatal lovak fokozottan ki vannak téve a magas féregszint kockázatának, így rendszeresen kell őket féreghajtani.
• Éves váltakozás: Az ivermectin, moxidectin és pyrantel féreghajtókat évenként váltogatva alkalmazzuk.

Szoptató kancák

• Azt javasoljuk, hogy a szoptató kancákat ne féreghajtsanak legalább 2 héttel a csikó születése után. Ezután tanácsos ismételten moxidectin- vagy ivermectin-alapú féreghajtókat alkalmazni, amíg a csikó szopik. A féreghajtás időzítése attól függ, hogy melyik készítményt használták utoljára a vemhesség alatt, azaz 13 héttel az utolsó moxidectin féreghajtó után, 8 héttel az utolsó ivermectin féreghajtó után.

Vemhes kancák

Fontos, hogy a vemhes kanca féregmentes legyen, mivel közvetlenül ellés után féreglárvákat adhat át a csikónak. Ezért azt javasoljuk, hogy a féregpete-szintet (WEC) a felnőtt lovakéhoz hasonlóan monitorozzuk, és a vemhesség utolsó hónapjában moxidectin vagy ivermectin féreghajtót kapjanak.

További tippek:

A féregpeteszámlálással magas féregpete-szintet mutató lovak célzott kezelése segít csökkenteni a rezisztencia kialakulásának kockázatát. Emellett néhány kezelési lépés is segíthet csökkenteni a féreghajtók használatát, a féregfertőzések szintjét, és a kezelés költségeit.

1. Legalább hetente kétszer, de lehetőség szerint minden második nap távolítsad el a trágyát a legelőről.
2. Kerüld a lótrágya legelőn való széthúzását, pl. boronálással, ha ott lovak legelnek.
3. Ne zsúfoljad túl a legelőt, és kerüljed a túllegeltetést.
4. Forgasd a legelőket juhokkal vagy szarvasmarhákkal, vagy rendszeresen pihentesd a legelőket.
5. Kerüld a lovak tiszta legelőre helyezését 2 héten belül a féreghajtás után. Korábban gyakori ajánlás volt a "kezelés és áthelyezés", de ez félrevezető, mivel így a rezisztens paraziták átterjednek a lovakkal együtt, míg a nem rezisztensek a legelőn maradnak.
6. Takarítsd ki rendszeresen az istállókat, különösen ha azokat, ahol csikók és leválasztott csikók laknak.

Mindenképp érdemes állatorvossal együtt megtervezni az éves féreghatási rutint és bármilyen észrevétel esetén konzultálni az állatorvossal!

Referencia:

Liphook Equine Hospital, 2015. Targeted worming. [pdf] Available at: https://liphookequinehospital.co.uk/wp-content/uploads/targeted-worming.pdf [Accessed 14 November 2024].

ESCCAP, 2019. Control of intestinal protozoa in dogs and cats. [pdf] Available at: https://www.esccap.org/uploads/docs/c14bnmhx_0796_ESCCAP_Guideline_GL8_v10_1p.pdf [Accessed 14 November 2024].

Petplan Equine, 2024. Equine vet's complete guide to worming your horse. [online] Available at: https://www.petplanequine.co.uk/health-and-wellbeing/equine-vet%27s-complete-guide-to-worming-your-horse.asp[Accessed 14 November 2024].

BEVA. (2021). More evidence shows traditional frequent worming is unnecessary. British Equine Veterinary Association. Available at: https://www.beva.org.uk/News/Latest-News/Details/More-evidence-shows-traditional-frequent-worming-is-unnecessary