en-A lovak emésztési sajátosságai

Azonban ennek ellenére sem optimális a gyomortartalom pH-ja a pepszines fehérjeemésztés számára (4 pH). Ezért a ló napi takarmányadagját több részletben kell megetetni. A pankreász eredetű lipáz hatására a gyomorban a takarmányzsír emésztése is megkezdődik (Schmidt J., 2003). Az ínyvitorla rendkívül erős, ezért a ló nem tud hányni. 

A gyomor falában kevés a feszülésreceptor, ezért be-zabálás esetén a gyomor könnyen megrepedhet. A vékonybél 18-20 m, a teljes emésztőtraktus 30 %-a. A béltartalom itt 2-4 órát tartózkodik. A felvett fehérje 2/3 része megemésztődik 65-70 %-os hatékonysággal (az aminosavak közel 100 %-a megemésztődik). Az utóbélben emésztődő fehérjehányadot (amino-savakat) az állat már nem tudja hasznosítani. A szénhidrátok kb. 50-70 %-a a termelődött hasnyál és a bélnedv enzimjeinek hatására a vékonybélben egyszerű cukrokká bomlik, és felszívódva jelentős energiaforrást képvisel. A szénhidrátok fennmaradó része a vastagbélbe kerül (Schmidt J., 2003). A lónak nincs epehólyagja, ezért az epe – a hasnyállal együtt – folyamatosan, egy ponton ömlik az epésbélbe. Ennek ellenére a lovak zsíremésztése jó. A vékonybélben szívódnak fel a fontosabb makroelemek – Ca, Na, Mg, K – és mikroelemek is. 

A vékonybélben naponta 6-8 liter hasnyál, 4-6 liter epe és kb. 100-120 liter bélnedv termelődik (Bodó I. – Walter, H., 1998). A vakbél 1,2 m, 23-28 liter űrtartalmú, az emésztőtraktus 15 %-át alkotja. 

A vakbélben élénk fermentációs folyamatok zajlanak az ott élő flóra és fauna révén, mert itt a béltartalom áthaladása lelassul (7 óra), így kedvező feltételek alakulnak ki a mikrobiális emésztéshez. A lovak vakbele jellegzetes zsák alakú, egy helyen telik és ürül. A vakbélben és a remesebélben a nagy molekulasúlyú szénhidrátok, elsősorban a cellulóz emésztése folyik. 

A szénhidrátbontás mellett megkezdődik a cellulóz és a hemicellulóz lebontása is illó zsírsavakra – ecetsav, propionsav, vajsav – és tejsavra. Az erjedés során gázok – szén-dioxid, metán, hidrogén – is keletkeznek. A mikróbák által termelt vitaminok (B-vitamincsoport, K-vitamin) csak részben szívódnak fel (Schmidt J., 2003). A vastagbél a mikrobiális emésztés fő helye. 

A takarmány átlagos itt-tartózkodási ideje kb. 1 nap. Az itt képződő rövid szénláncú zsírsavak a vastagbélből felszívódnak, és a ló napi energiaszükségletének 30-50%-át fedezik. A gyomorban és a vékonybélben meg nem emésztődött fehérjét a mikroorganizmusok tovább bontják aminosavakra, széndioxidra, ammóniára. A fehérje bomlástermékeiből a baktériumok biológiailag értékes fehérjét építenek fel, amelyet azonban az állat már nem képes hasznosítani. A fel nem használt ammónia felszívódik, és a májban karbamid képződik belőle, amely a vesén át kiürül.

Készítették:

Denkinger Géza, Domahidy Gergely, Holló-Szabó Péter, Izing Simon, Jóźwiak Ákos , Kolozsvári Tímea, Kunsági Zoltán, Kutasi Orsolya, Marton Zsófia, Rőzséné Büki Etelka

( MgSzHK Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság ,SZIE ÁOTK Nagyállatklinika, Üllő ,Fejér Megyei MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság )