AZ OXALÁTOK VESZÉLYE A LOVAKRA

Az oxalátok sok növényben előforduló, természetben előforduló vegyületek, amelyek jelentős egészségügyi kockázatot jelenthetnek a lovak számára. Ezek a vegyületek különösen problematikusak, mert oldhatatlan kalcium-oxalát kristályokat képezhetnek, amelyek különféle egészségügyi problémákhoz vezethetnek, beleértve a vesekárosodást és a kalcium felszívódásának károsodását.

Az oxalátok veszélyei a lovakra

Az oxalátok megzavarhatják a lovak kalcium-anyagcseréjét, ami olyan állapotokhoz vezethet, mint a vese károsodása, és potenciálisan hozzájárulhat a laminitishez. Amikor az oxalátok a kalciummal kötődnek, kalcium-oxalát kristályokat képeznek, amelyeket a szervezet nem ürít ki könnyen. Ez problémát okozhat a vesékben, amikor megpróbálja a vese kiszűrni ezeket a kristályokat, ami potenciálisan veseelégtelenséghez vezethet, ha az oxalátszint túl magas (Lefebvre, 2006). Ezenkívül az oxalátok kalciummal való kötődése csökkenti a kalcium hozzáférhetőségét az alapvető élettani funkciókhoz, ami kihat az általános egészségre és a teljesítményre (McDonald et al., 2002).

Magas oxaláttartalmú növények

Számos közönséges növény ismert magas oxaláttartalmáról, amely káros lehet, ha fogyasztják a lovak.

-Sóska, lósóska (Rumex acetosa) - A közönséges sóska, más néven lósóska magas oxaláttartalmáról ismert. Jelentős mennyiségű oldható oxalátot tartalmaz, amelyek nagy mennyiségben fogyasztva vesekárosodáshoz és csökkent kalciumfelszívódáshoz vezethetnek (Jones et al., 2014).

-Spenót (Spinacia oleracea) - A spenót általában nem található meg a legelőkön, de ha a lovak hozzáférnek a kerti spenóthoz vagy a spenótmaradványokhoz, akkor a magas oxaláttartalma problémás lehet. A spenót magas oxalátszintje megköti a kalciumot és egészségügyi problémákat okozhat (Lefebvre, 2006).

-Rebarbara (Rheum rhabarbarum) – A rebarbara levelei különösen magas oxaláttartalmúak, és mérgezőek a lovakra. Míg a szárak oxalátszintje alacsonyabb, és kevésbé mérgezőek, a levelek lenyelésük esetén súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak (Kellner et al., 2010).

-Kelkáposzta (Brassica oleracea) - Kelkáposzta A kelkáposzta oxalátokat tartalmaz, de általában kevésbé aggályos, mint néhány más magas oxaláttartalmú növény. Mindazonáltal mértékkel kell etetni, hogy elkerüljük az oxaláttal összefüggő esetleges egészségügyi problémákat (McDonald et al., 2002).

-Vad Paszternák (Pastinaca sativa) - A vadon élő paszternák oxalátokat tartalmaz, és nagy mennyiségben lenyelve káros lehet. A véletlenszerű fogyasztás megelőzése érdekében fontos kezelni a növény jelenlétét a legelőkön (Popp et al., 2007).

-Oxalis (Oxalis spp.) - Az erdei sóska különféle fajai, mint például az oxalis acetosella, gyakori gyomnövények, magas oxalátszinttel. Ezek a növények mérgezőek lehetnek a lovakra, ezért ellenőrizni kell őket, hogy megakadályozzuk fogyasztásukat (Cruz et al., 2010).

A Kentucky Equine Research (2015) szerint az oxalátok a legjobban az éves csikókra és a szoptató kancákra károsak, mivel ezeknek a lovaknak jelentős kalciumszükségletük van. Ezen túlmenően ezeknek a lovaknak általában jóval több takarmányra van szükségük, így az elfogyasztott oxalát mennyisége valószínűleg nagyobb lesz.

 A fiatal lovak csontvázának megfelelő növekedése kalciumhiány esetén lehetetlen. Hasonlóképpen, az oxalátban gazdag takarmányokkal táplált szoptató kancák kalciumhiányos tejet termelnek csikóiknak, ami hozzájárulhat az ortopédiai fejlődési problémákhoz.

A Big Head-szindróma, más néven táplálkozási másodlagos hyperparathyreosis egy olyan állapot, amelyet elsősorban a ló étrendjében a kalcium-foszfor arány felborulása okoz. Ez az anyagcsere-rendellenesség a mellékpajzsmirigy-hormon túlzott termeléséhez vezet, és rendellenes csontanyagcserét eredményez (Harris, et al 2015).

Sóforgalmi zavarokat okozó növényként megemlití: Ordas Edina (2007) Növényi mérgezések a legelőn című kutatása is. A mezei sóska oxaláttartalma a szárazanyagra vetítve elérheti a 10%-ot is és veszélt jelent a föld feletti részei a juhra, lóra és szarvasmarhára - megbetegedhet, el is hullhat igen súlyos esetben. Craig, és Kehoe (1921) korai kutatása már utalt arra, hogy a "rumex" fajok komoly tüneteket, akár halált is okoznak a lovaknál.

Mindig jobb, ha rendszeresen ellenőrizzük a legelőt, a szálastakarmányt és a termékeket, amiket a lovad eszik. Vigyázz a lovaidra!

Referencia:

Cruz, I., Samaniego, A., & Garcia-Sanz, P. (2010). Oxalate content in Rumex spp. and its effect on horses. Journal of Equine Veterinary Science, 30(5), 345-352.

https://hoofbeats.com.au. (n.d.). Hoofbeats magazine. [online] Available at: https://hoofbeats.com.au/Backcopies_archived/archieved_articles/fm10_bighead.html [Accessed 30 Jul. 2024].

Harris, S., Shurson, G., & Kaskey, R. (2015). Balancing equine diets to mitigate the effects of high oxalate plants. Equine Nutrition Journal, 20(2), 120-128.

Jones, E., Martin, A., & Lawson, D. (2014). Managing dietary oxalate intake in horses. Veterinary Clinics of North America: Equine Practice, 30(1), 89-98.

Kellner, R., Singh, M., & Smith, T. (2010). The impact of rhubarb ingestion on equine health. Journal of Animal Science, 88(3), 1234-1241.

Lefebvre, D. (2006). Kidney health and oxalate metabolism in horses. Veterinary Research Communications, 30(4), 789-802.

McDonald, P., Edwards, R. A., Greenhalgh, J. F. D., & Morgan, C. A. (2002). The effect of oxalates on calcium absorption in horses. Animal Feed Science and Technology, 98(1-2), 95-108.

Ordas, E. (2007). Szent István Egyetem Mezőgazdaság-és Környezettudományi Kar: Növényi mérgezések a legelőn. [online] Available at: https://gyepgazdalkodas.hu/wp-content/uploads/2021/01/mergezo-nyovenyek-novenyi-mergezesek-a-legelon.pdf [Accessed 30 Jul. 2024].

Popp, J., Kamm, M., & Meyer, J. (2007). Nutritional impacts of oxalate-rich forages in horses. Equine Veterinary Journal, 39(4), 349-356.

Kentucky Equine Research. (2015). Oxalates in Equine Forages. [online] Available at: https://ker.com/equinews/oxalates-equine-forages/.

Craig, J.F. and Kehoe, D. (1921). Investigations as to the Poisonous Nature of Common Sorrel (Rumex Acetosa Linn.) for Cattle. Journal of Comparative Pathology and Therapeutics, 34, pp.27–35. doi:https://doi.org/10.1016/s0368-1742(21)80002-8.

Harris, S., Shurson, G., & Kaskey, R. (2015). Balancing equine diets to mitigate the effects of high phosphorus and low calcium. Equine Nutrition Journal, 20(2), 120-128.