A növényi mérgezéseket nehéz felismerni, mert egyrészt a megbetegedések tünetei általában nem kórjelző értékűek, másrészt a hasonló hatásmechanizmusú növényi mérgek esetében sem egyeznek a tünetek. Az idült növényi mérgezések esetén legtöbbször fel sem merül a gyanú, mert a tünetek kialakulása előtt nincs takarmányváltás. Hasonló a helyzet, ha a...
A takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló európai parlamenti és tanácsi 2002/32/EK irányelv 2. cikk l) pontja értelmében, "nemkívánatos anyag: bármely olyan anyag vagy termék – a kórokozók kivételével –, amely jelen van a takarmányozásra szánt termékben és/vagy annak felületén, és amely potenciális veszélyt jelent az állati vagy az...
A lótakarmányokat általában a következőképpen szokták felosztani:
A lovakat különböző hasznosítási célok szerint "használják" az emberek. Ennek
Gyakran túl kevés figyelmet szentelnek a lovak vízszükségletének, amely szoros kapcsolatban áll a szárazanyag-felvétellel. A vízszükségletet befolyásoló tényezők közül a legfontosabbak az állat élőtömege, a környezeti hőmérséklet és páratartalom, a munkavégzés, a takarmány, fiziológiai okok – szoptatás, vemhesség –, stressz. A lovak...
A lovakat egyedileg kell takarmányozni a következő indokok miatt:
A felvett takarmányt a ló alaposan megrágja, miközben a takarmány jelentős mennyiségű nyállal keveredik. A nyálban kevés amiláz található, azonban magas a NaHCO3-tartalma (Schmidt J., 2003).
A lótartás és -tenyésztés napjainkban egyre népszerűbb, hazánkban és a környező országokban egyaránt, így egyre gyakrabban szembesülnek a szakemberek a takarmány eredetű megbetegedésekkel. A téma igen komplex, és eltérően közelítik meg az egyes szakterületek művelői, hiszen a klinikus állatorvosok, hatósági kollégáik, takarmányozási hatósági...
